Elnézést mindenkitől, viszont megpróbálom gazdagon illusztrálni a helyzet. Először is megint tönkrement a digitális fényképezőgépem, elege lett, vagy P. Tamás nyert, nemtom, mindenesetre ez volt az utolsó kép, amit megcsinált (a tomcati narratívába illően a megszónokoltatott néni saját és mások bevallása szerint holokauszt-túlélő, erről is beszél épp a somolygó tömegnek):
Aztán hadilábon állok mindkét kiadómmal is, az egyik úgy gondolja, hogy nem fizet egyáltalán a képekért, konkrétan például ezekért:
a másik pedig úgy döntött, hogy hiába dolgoztunk vallásügyileg fél évet ezek körül:
lószar se lesz az egészből.
Szóval buktam egy valag pénzt és egy digitális fényképezőgépet, vagy ha úgy vesszük, illetve így nem vesszük, akkor kettőt. Viszont múlt héten voltunk tanszékikirándulni Erdélyben, ahová édesapám kölcsönadta a digitális fényképezőgépét:
És ha már nemzetiesmód kezdődött a poszt, akkor legyen ez az utolsó kép:
VITÉZ M.P., A MISKOLCI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT BUSZSOFŐRJE, KULTURÁLIS ANTROPOLÓGUS WASS ALBERT SÍRJÁNÁL A SZERZŐ KÖTETÉVEL PÓZOL BUSZSOFŐR KOLLÉGÁJÁNAK
5 comments:
E! Apjukfhasszát a kiadónak.
Köszönjük a magyarázkodás, a képek kapnak dícséret, pl. 5.jpg nagyon üt. De nem értem ashaiman.jpg.
ashaiman.jpg: leonard, a fiatal lelkész óva intő képe rávetül az óva intett képkészítőre. e?
ja. mondjuk az árnyék tényleg vicces, csak eddig észre se vettem, lehet, hogy a kognitív diszfunkcióim miatt, de a szemmozgásom először a kompaktozó fehér, aztán az ashaiman sárga, majd a "csss"-ző fekete (akiről nem jön le, hogy lelkész, még kevésbé Leonard), végül a szőke tarkó utat járta be, és csak kérdőjelet eredményezett az agykérgemben. Illetve azon gondolkodtam, hogy mennyivel szebb a szkennelt Velvia(?) mint a túlszaturált CCD, vagy esetleg ez direkt maradt olyan?...
nagyon sajnalom... na majd otthon megbeszeljuk ezt jovo heten, ha hazaertem.
Post a Comment