2006. 07. 28.

LLAYA (LIAR) LAIN LION




„... >>Egy átlátszó oroszlán él fekete falak között<<. Ez a kép felfogható ugyanis egy fénykép negatívjának „leírásaként” is, az optikai mintázat redukciójaként, a kép fantomszerű elsötétüléseként. Az olvashatatlan kép a vizuális képzet – nem feltétlenül képszerű – mátrixaként viselkedik. (...) Ahogy a vers végére a lírai én számára a te „régen elcsendült szavai” (pl. Llaya) nem idézhetők fel maradéktalanul, úgy a vizuális dimenzióban a kép mnemonikus interpretálhatósága lesz kérdéses. A kép már mindig is a felejtésnek esik áldozatául, amennyiben a képleírás a kép emlékezetét csak beindíthatja, fotográfiai értelemben viszont azt sosem hívhatja elő..."